105 éve született Wass Albert

Forrás: 
barikad.hu

„… a történelem kontárjai nemzetemet belevitték az utolsó kalandba…Mi örökre elveszünk!”

/ részlet Wass Albert tábori postájából 1944. augusztus 29-én/

Wass Albert,  a magyar szó és írás fejedelme január 8-án lenne 105 esztendős. Emlékezzünk ré egy kicsit másként. Az írófejedelemre, a magyar nemzet örökös, hű szolgájára emberként. Aki egyszer kézbe vette írásait, nem tudott elszakadni tőlük. A lelkét ismerjük, töretlen bizodalmát, alázatát nemzete iránt, összetéveszthetetlen stílusát, az egyszerű szavakba öntött bölcsességet.

Rendhagyó módon születésének évfordulóján nézzünk vissza életének rögös útjára. Ismerjük meg életének kevésbé ismert részét. Zetényi Csukás Ferenc hadtörténeti kutató segít megismerni  Wass Albertet, a katonát.

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert 1908-ban született Erdélyországban, a kies Válaszúton. Boldog gyermekkor és korán ébredő nemzeti öntudat. Majd, a döbbenet…

1920. A Trianoni gyalázat.

A 12 esztendős fiúcska lelkében az első fájdalom. A „békeszerződés” elszakította hazánk testéből Erdélyt, a Kárpátok egész kincses hegyvidékét, az Alföld déli részét és a magyarsággal együtt feloszlatta a nemzetiségek között. És, ami a legjobban fájt: oláh bocskor taposta szeretett Erdélye havasait.

1932-ben az ifjú kertész és erdőmérnök Wass Albert behívót kap –kötelező katonai szolgálatra- az egyik román lovasezredhez, ahol fájó szívvel, de egy évet leszolgált.

Mikor a nemzet könnyei felszáradtak, Horthy Miklós kormányzó urunk fehér lovára szállt. Szilárd volt döntése: ha kell, akkor karddal, fegyverrel szerez érvényt a magyarok igazságának. Majd megcselekedte azt.

A karpaszományos honvéd

Felvidékünk 1938-ban, Észak-Erdély 1940-ben ismét hazatért. Büszke Wass grófunk 1942 májusában Kolozsvárott,  karpaszományos honvédként vonult be a Magyar Királyi Honvédség helyőrségébe, ahol 1943. január 1-én tartalékos híradós zászlósi rangot szerzett.

1943. február 10-én ismét „angyalbőrben” találjuk Wass Albertet, Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnokának segédtisztjeként. 1943. július 10-én csapatával a keleti frontra tartott, mint csapattiszt. A Pripjathy- mocsarak mellett egy orosz partizáncsoport semlegesítéséért- ezzel egy német uszályhajót mentett meg- kapta meg a Vaskereszt II. osztályát 1943. december 29-én,  majd egy közel százötven fővel bíró német – magyar kontingenst mentett meg az élete kockáztatásával. (A német vaskereszt hadikitüntetés -1813-ban alapította Frigyes Vilmos porosz király- a németek és szövetséges katonáik kaphatták hősies katonai magatartásukért.)

Derekán kötéllel a mocsaras területről vezeti ki társait-mindent egy lapra téve- a veszélyből, ezért felterjesztés után a Vaskereszt I. osztálya is az övé. (1944. január 20.).

Tűzkereszt

A partizán tevékenységek egyre inkább felerősödtek, erről így ír Wass Albert a naplójában:

„ …ember, aki harcolni akar, mert azért van itt, mert a harcot a vérében örökölte. De aki becsületesebb formáját szeretné a harcnak, nem ezt a bújkálósdit, amit itt láthatatlan emberek vele művelnek.”

1943. szeptember 7-én megkapta a hosszú frontszolgálatért kiérdemelt I. fokozatú Tűzkeresztet. (A Tűzkereszt a Sebesültek Érmét is hívatott volt helyettesíteni, mivel a sebesülések számát a kitüntetés szalagjára illesztett pántokkal rendelték jelezni.)

Wass Albert kitüntetésére több „sebesülési pánt” is rákerült. Volt úgy, hogy autója aknára futott, máskor haslövést kapott és homlokát súrolta egy lövedék.

Öt havi frontszolgálat után- jutalmul- a karácsonyi ünnepekre szabadságot kapott, amelyet otthon-családja körében tölthetett el.

Még a keleti fronton terjesztették fel a bronz Signum Laudis nevű hadikitüntetésre, melyet 1944 szeptemberében tűzhetett a zubbonyára.( „A Dicséret Jele”-  1939 májusában újraélesztette a Signum Laudis-t. A hadikitüntetésként való adományozást, a hadiszalagon illetve a kardokkal történő adományozás lehetőségét teremtették meg újra.)

1944. január 21-én újra mundérban, a Német-Olasz Tiszti Bizottság egyik összekötő tisztjeként.

Szerencsés május

Ez egy nagyon érzékeny része Wass Albert katonai pályafutásának. Feladata a magyar-román békés együttélés betartatásának eszközlése és ellenőrzései. Felállítási helye Sepsiszentgyörgyön volt, elöljárójának Szent- Miklósy István vk. őrnagyot nevezték ki.

1944. március. 19-én a németek megszállták Magyarországot. Wass Kolozsváron kapott új feladatot egy magyar műszaki alakulat vezetőjeként - német alárendeltetésben. Lehallgató készülékeket szereltetett és telefonvonalakat épített a Gestapo kényszerítésére.

A május Wass Albertnek mindig szerencsét hozott. Veress Lajos altábornagy, a IX. (kolozsvári) hadtest parancsnoka a kiváló képességekkel bíró tisztet visszavette segédtisztjének.

Oláh árulás

Az 1944. augusztus 23-án bekövetkező román kiugrás és átállás váratlanul érte a magyar hadvezetést, az elvetemült oláh árulásra senki sem számított. A IX. hadtestből 1944. augusztus 28-án megalakult a 2. hadsereg, ahol a zászlós propaganda főnöki beosztást nyert.

„1944. szeptember végén világossá vált, hogy az ideiglenesen visszafoglalt Tordát a magyar csapatok nem tudják tovább tartani és nyitva állt az út Kolozsvár felé. Már tüzérséggel lövették a várost, mikor harmincnyolc erdélyi tiszt - köztük Wass Albert- jelentkezett Veressnél a hadtest-parancsnokságon, kérve a leszerelésüket, hiszen a családjuknak szüksége van rájuk, a közelgő - akkorra már nyilvánvalóan elkerülhetetlen- második román uralom idején. Veress tábornok érveiket elfogadva harminchéttel sorba kezet fogott: leszerelte őket. Wass zászlóshoz viszont atyai dörgedelmet intézett, mely szerint neki íróként kötelessége nyugatra menni és elmondani nekik mi történt a magyarsággal, ahelyett, hogy felelőtlenül Erdélyben maradva a közeledő román-kommunista világ néma mártírja legyen. Wass így a Szamos-híd felrobbantása előtt, az utolsók között hagyta el a szeretett Kolozsvárt.” (Virágh Ajtony- Wass Albert c. dolgozatából)

1944. október 15-én kerül sor a kormányzó sikertelen kiugrási kísérletére- Veresst ekkor letartóztatták és Wasst, mint segédtisztjét is kihallgatta a Gestapo. Mivel nem vallott semmit és bizonyítékot sem találtak ellene, rövidesen elengedték. „Mi itt csak zavaros hallomásokból tudunk valamit.” (Wass Albert leveléből, 1944. október 25.)

Érdemrend és leszerelés

IX. híradós zászlóaljhoz került át a 20. gyaloghadosztályhoz. Veress utódjának, Kovács Gyula tábornoknak lett a segédtisztje, majd az ő távozása után Fónagy János vezérkari ezredes és Tilger Ferenc tábornok mellett is megmaradt e pozícióban. 1945. január 1-jével előléptették hadnaggyá, január végén megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét hadiszalagon a kardokkal .( 1922. június 14-én alapította Horthy Miklós kormányzó. Nagyon komoly elismerés tisztek részére, hadnagyként óriási elismerés lehetett.)

Márciusban már visszavonulás közben Sopronban találjuk, ahol megbízták egy Németországba tartó, állami iratokat szállító katonai szerelvény parancsnoklásával. A vasútvonalak fokozott bombázása miatt veszélyes vállalkozás sikerrel végződött, Wass és családja épségben hagyta el Magyarországot. 1945. november 15-én a regensburgi hadifogolytáborban szerelték le.

"...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok.”

Mondták őt fasisztának, antiszemitának, német bérencnek, az igazság az, hogy csak a hazáját védte, és egyáltalán nem volt sem fasiszta sem antiszemita, csupán derék katona. Wass Albert a Magyar Királyi Honvédség tisztjeként hős volt. Hős a hősök között.

A dicséretet mindig elhárította, a hízelgést soha nem szerette. Magáról így vallott, ha megkérdezték: "...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok.”(Wass Albert)

1998-ban távozott a hadak útjára a messzi Egyesült Államokban Albert Wass de Czege, azaz Wass Albert, úgy, hogy soha nem térhetett vissza hazájába.

Hadnagy úr! Ön előtt most főtiszteken és tábornokokon kívül, lassan egy egész nemzet tiszteleg…

Wass Albert üzenete soha aktuálisabb nem volt talán, mint napjainkban: “Ébredjetek fel magyarok, és legyetek újra nemzet!”

-nk-

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya