Pünkösdi hagyományok

Forrás: 
alfahir.hu

Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, a magyarság két nagy egyházi ünnep idején, húsvétkor és pünkösdkor is megemlékezik erről.

Ha szóba kerül a pünkösd, legtöbbünknek nem az egyházi megemlékezés, hanem a néphagyomány, azon belül is a pünkösdi király és pünkösdi királyné választás jut eszünkbe, hiszen ez még szólásaink között is szerepel. Hiába ellenezték az egyháziak, akik gyűlölt pogány szokásnak titulálták azokat, jól tudták, hogy mind a magyarság kereszténység előtti múltját őrzik. Hiába tiltották, rendeletekkel, mi, magyarok mindmáig megtartjuk ezeket. Most csak egy csokornyit mutatunk be ebből a gazdag és ősi hagyományból.

Pünkösdi király

Az egyházi ünnepen választott pünkösdi király általában ügyességben, erőben és vitézségben került a többiek felé, egy évig volt joga uralkodni a faluban és számos kiváltság illette meg, a tilosba tévedt lovát, jószágát büntetés nem érhette. Ha kocsmába tért be, virágkoszorút kapott a lányoktól és azt az égész mulatság alatt a fején hordta. Engedélye nélkül táncot nem rendezhettek. Volt, ahol hivatalos volt a környékbeli lakodalomra, mulatságra és egy évig a község rovására minden kocsmában ingyen ihatott. A dicsőség egy álló esztendeig tartott, és nyilván beletartozott a hajdani legénycéhek hagyományvilágába is.

Királyné fehérben

A magyar falvakban nemcsak királyt, hanem királynét is választottak, aki lányok gyűrűjében végigjárta a falut. A Dunántúlon az volt szokásban, hogy négy lány házról házra vezetett egy kisebbet, a pünkösdi királynét, aki fehér ruhát, fején virágkoszorút viselt, a karján pedig virágszirmokkal teli kosarat vitt. Házról házra jártak. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítettek ki baldachin módjára, vagy fátyollal borították be. Éneklés közben mozdulatlanul álltak, vagy lassan körbejárták a királynét. Az ének végeztével többnyire a következő mondóka kíséretében magasra emelték és áldást kértek a ház urára, aki ezért megjutalmazta őket.

A szent bodza

A zöld ágat, vagyis a tavasz jelképét sok helyen kitűzték pünkösd hajnalán a ház elejére, vagy az egész háztájékot feldíszítették vele. Különösen odafigyeltek a díszítésre azok a családok, ahol eladósorban lévő lányok voltak. Egyik hiedelem szerint a zöld ágak nemcsak termékenységet hoztak, hanem így elkerülete őket a mennykő, vagyis a villámlás. A házra kitűzött ágaknak, különösen a bodzának bajelhárító hatást tulajdonítottak, félretették és ha valakit szél, azaz szélhűdés ért, akkor megfüstölték vele. Néhány helyen az abból főzött tea kiváló gygyszer volt a klönféle betegségekre. Volt olyan vidék, ahol az ünnepen kenyeret égettek, és hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jól sikerüljön az aratás.

OB

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya