Kádár 1964-ben visszautasította Beregszászt

Forrás: 
kkbk.blog.hu

A történeti kutatások alapján a Kádár-korszak alatt jócskán voltak eddig nem közismert, kihasználatlan lehetőségei hazánknak. 1964-ben Hruscsov felkínálta Beregszászt Magyarországnak, de Kádár János nem fogadta el - derítette ki Kun Miklós.

Kun Miklós (Kasin, 1946.) Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő.

Családja a 20-as évek óta a Szovjetunióban élt emigrációban. Nagyapja, Kun Béla kommunista politikus, a magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője a sztálini terror áldozata lett. A nevelésében fő szerepet játszó nagyanya, Kun Béláné (született Gál Irén) ugyancsak megjárta a börtönt. Kun Miklós egy későbbi, Kádár Jánoshoz írott levelében így emlékezett vissza nagyanyjára: "Kun Béláné mindig kommunistához méltó optimizmusra nevelt bennünket, családja tagjait"

A család 1959-ben települhetett haza Magyarországra, miután 1956-ban a szovjet igazságszolgáltatási szervek rehabilitálták Kun Bélát.

1979-ben levéllel fordult Kádár Jánoshoz, mert Borsányi György történész akkor megjelent monográfiájában a korábbiaknál sokkal árnyaltabban foglalkozott Kun Béla személyiségével és történelmi szerepével. Kun Miklós a Komintern által elítélt frakciós tevékenység, illetve Horthy kurzusának hatásait vélte felfedezni a műben, amit ennek nyomán az MSZMP Politikai Bizottsága határozata nyomán visszavontak és zúzdába küldtek.

Részt vett a Terror Háza múzeum létrehozásában, az ELTE-t elhagyva a Károli Gáspár Református Egyetemen folytatta oktatói tevékenységét. Az Orbán-kormány idején, 1999-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült, 2002-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. 2011-ben Széchenyi-díjban részesült.

A történész elmondása alapján Kádár cinikusan meg is jegyezte a szovjet államfőnek, hogy inkább Baskíriát adja át nekünk. Pedig Hruscsov úgy fogalmazott: „Beregszász olyan szegény járás, nekünk igazán nem is kell.Tartsunk a hovatartozásról népszavazást, az ott lakók úgyis megszavazzák”. Már a rendszerváltás után, a magyar-ukrán alapszerződés aláírásakor is lehetett volna élelmesebb a magyar külpolitika - jegyezte meg Kun Miklós. Akkor is elő tudták volna készíteni Kárpátalja önállósítását, így begyógyulhatott volna egy trianoni seb.

A Szovjetunió hanyatlását több példával is szemléltette a kremlinológus: az 1968-as csehszlovákiai bevonulásnál például feljegyezték: a Vörös Hadsereg katonáinak készletei 1952-ben gyártott konzervekből és cigarettából álltak. A „Birodalomban” Moszkván és Leningrádon - tehát a „kirakatvárosokon” kívül az üzletek polcain többnyire papírmaséból készített műélelmiszereket lehetett fellelni.

"1. Ha az ember olvasgatja a CIA World Fact Book-ot, ott olvasható az országprofilnál, hogy milyen területi vitája van ás államokkal, de akár a napi hírekben is hallani, hogy egyébként nem háborúzó államoknak vannak ilyen vitái, pl. Japán és Kína (Ryukyu-szigetek), Japán és Oroszország (Kuril-szigetek), Peru és Chile tengeri határ, India és Pakisztán (Kasmír)

Magyarország csak kussol. Miért?

a) Magyarországnak (Antalléknak) a rendszerváltás után be kellett volna jelentenie, hogy területi igényünk van Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia magyar lakta területeire, melyet békés, tárgyalásos úton kíván érvényesíteni.

b) Ez elmaradt, azonban az első délszláv háború alkalmával kínálkozott volna lehetőség a Délvidék északi része visszavételének megkísérlésére a horvátokkal szövetkezve. Mivel az a) bejelentés a békés rendezésről elmaradt, annál inkább kedvező lehetőség lett volna a délszláv háború, nem lettünk volna megint szószegők. A magyarokat gyűlölő szerbek számítottak is erre, a háború kitörésekor elaknásították a magyar-szerb határt: hát be kellett volna teljesíteni a félelmüket. Ürügy is lett volna, hiszen hullott magyar területre szerb akna.

c) Románia és Szerbia EU-csalakozásánál vétót emelhettünk volna amennyiben legalább területi autonómiát nem biztosítanak Erdélyben és a Délvidéken. Ezt sem tettük meg.

2. Ne feledkezzünk meg a határon túli magyarság felelősségéről sem. Amíg a határon túli magyarság csak birkaként, konfliktus felvállalása nélkül tűri a helyi megaláztatást és ezáltal nyugodtan érvényesülhet külföldön a többségi propaganda, addig Magyarország nem tud hathatósan a határon túli magyar közösségek mögé állni nemzetközi fórumokon.

Pl.: A magyar kisebbségnek a Délvidéken az egyéni elszökdösés helyett szervezett ellenállásba kellett volna kezdenie a délszláv háború kirobbanásakor. Kiüríteniük a Ferenc József-csatornától délre levő területeket és összegyűlni Szabadkán, Topolyán, Zentán, Magyarkanizsán (ezzel egyúttal kvázi blokád alá vonni ezeket a településeket). Ha a szerb hatóságok erőszakkal lépnek fel az összegyűlt magyarok ellen, az már nemcsak ürügy de valódi ok is lehetett volna a magyar beavatkozásra "

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya