A Magyar Honvédelem Napja - „Szabad Hazáért!”

A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőiről. 1940-ben kormányzói rendelet június 28-át jelölte ki Honvéd Nappá. A rendelet szerint a Honvéd Nap a „fegyveres erők ünnepe” a katonai szellem és hadsereg belső erejének ünnepélyes megnyilatkozása a nemzet színe előtt.

Az ötvenes évektől 1991-ig szeptember 29. volt a Fegyveres Erők, illetve a Magyar Honvédség Napja. A 82/1992. (V. 14.) kormányrendelet értelmében 1992-től a Magyar Honvédelem Napja május 21. Ez a nap Budavár 1849. évi megvívásának napja, ezen a napon foglalta vissza az ország fővárosát a Görgey Artúr tábornok által vezetett honvédsereg Hentzi osztrák császári tábornok csapatából.

A Magyar Honvédelem napja katonai szünnap, amelyet a katonai szervezetek ünnepi állománygyűlésen ünnepelnek meg.

A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.

A katonai szervezetek minden évben, a honvédelem ügyét magukénak valló és felvállaló civil szervezetekkel, személyekkel közösen ünnepelnek és emlékeznek. Az együttműködés eredményeként megvalósuló színvonalas rendezvények fontos szerepet játszanak a honvédelem össztársadalmi jellegének hangsúlyozásában, a honvédség mindennapi életének, törekvéseinek, faladatainak bemutatásában, a honvédség és társadalom kapcsolatrendszerének erősítésében, a közbizalom elmélyítésében és a társadalmi támogatottság erősítésében.

A Magyar Honvédelem Napja, minden katona és a honvédelem ügyét szívén viselő minden magyar állampolgár ünnepe, kiemelkedő jelentőséggel bír a Honvédség és az egész magyar társadalom életében. Méltó szimbóluma, kifejezője annak az össztársadalmi törekvésnek, amelyet úgy nevezünk: honvédelem. A Magyar Honvédelem Napján nemzeti katonai hagyományainkat, múltunkat és jelenünket bemutatva helyezzük a társadalom figyelmének középpontjába a magyar honvédelem ügyét. 1992-óta ünnepeljük május 21-én, a Magyar Honvédelem Napját, az 1849. évi tavaszi hadjárat legkimagaslóbb eseményének, Buda visszafoglalásának évfordulóján. Budavár ostromát tanítják az iskolai történelemkönyvek, de az talán kevésbé közismert, hogy a „honvéd” és a „honvédség” kifejezéseink használatba történő bevezetése ebből a korból származik. „Honvéd” szavunkat Kisfaludy Károly, költő, drámaíró alkotta meg. Az 1848 májusában toborzás útján felállított 10 zászlóaljat már honvéd-zászlóaljakként említették, majd 1848-ban az Országos Honvédelmi Bizottmány hivatalosan, az egész, 100-110 ezer fős seregre kiterjesztette a „Honvédség” elnevezést. A mai kor magyar hadereje pedig a rendszerváltás óta, elődei nyomán újra viseli a Magyar Honvédség nevet. A jelenkor katonái azonban nem csak a névnek az örökösei, hanem azoknak az értékeknek, eszmeiségnek, a haza és hivatásszeretetnek, ami olyannyira jellemző volt elődeinkre.

Rapavi Zsolt

Jobbik Ifjúsági Tagozat Honvédelmi Kabinet, Elnök

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya