Újabb szkíta város Pakisztánban

Forrás: 
alfahir.hu

Ismét egy kusán város maradványa került elő Pakisztánban. A szenzációs lelet újabb bizonyítékul szolgál arra, hogy a közép-ázsiai szkíták nem csupán kiváló harcosok voltak, hanem a tökélyre fejlesztett sztyeppei életmód mellett értettek a várostervezéshez és otthonosan mozogtak a városfalakon belül.  

Feltárási ütemterv

A pakisztáni Csarsaddától kb. 25 mérföldre régészek találtak rá az ősi, kétezer éves Paskalavati város maradványaira. Az ásatást a Cambridge-i Egyetem régészeti missziója közösen végzi a pakisztáni Pesavari Egyetem Régészeti Tanszékének szakembereivel, Ahmad Haszán Dani és Alcsi vezetése alatt. A szakemberek beszámoltak arról, hogy az ásatás első szakaszában feltártak egy teljes kusán házat. A második szakaszban ki akarják ásni a teljes várost, amely a szkíta korban épült, majd vannak olyan kései rétegek, ahol a görögök hatása is megmutatkozik, az kerül sorra a harmadik lépcsőben. A következő két évben meg akarják alaposan ismerni a régi várost.

Tervezett város

Az ősi település a Kr. e 2. századtól a Kr.u 3. századig, vagyis a teljes kusán korszakon át virágzott és valószínűleg a birodalom szétesésével járó zavargásoknak esett áldozatul. A várost előre megtervezték, utcáit egy sablon alapján készítették el, amelyet ugyan a szakértők a görögökkel hoznak összefüggésbe, de nem lehet kizárni, hogy létezhetett egy korai, közép-ázsiai szkíta (szaka) modell is, hiszen a gazdag közép-ázsiai szakák már a görögök keleti megjelenése előtt is hatalmas városokat emeltek. A szakemberek megfigyelték a kiásott házak szerkezetét, eszerint a legfelső szintet összepréselt sárból rakták fel, amelyikbe köveket nyomtak bele. Ilyen megoldással készülnek ma is a környékbéli házak. Az alsó szinten kőből kirakott falat fedeztek fel, amely tipikus kusán megoldás volt. Volt azonban olyan épület, ahol ez a bizonyos alsó fal is sárból készült. Az ásatáson majdnem 200 rézpénzt találtak, amelyet Kaniskától kezdve vertek a kusán uralkodók egészen Kr. u. 200-ig.  

Kusán vándorút

Nagy távot kellett megtenni a kusánoknak, hogy Pakisztánban új hazára leljenek. Eredeti szállásközpontjuk a Sárga-folyó nyugati partján volt, ahol hatalmas birodalmat hoztak létre. A kínai források jüecsiknek emlegették őket. A hun főkirály, Maodun, aki egy ideig túsz volt náluk, felfigyelt gazdagságukra és ki akarta terjeszteni fennhatóságát erre a gazdag területre és Kr. e. 170-es években megtámadta őket, királyukat elfogta és koponyájából ivócsészét készíttetetett. A jüecsi királyi dinasztia többi tagja menekülni kezdett, nagy részük Dzsungárián át Közép-Ázsiába menekült, ahol sikerült szövetséget kötniük az ott élt rokon néppel, a szakákkal és egy új államot hoztak létre, amely a térség déli felében tovább terjeszkedett. Ezzel együtt új nevet vettek fel, az egyik ősük nevéről magukat kusánnak neveztek el. Ezek a szkíták közel 500 éven át uralták a közép-ázsiai és észak-indiai térséget. Nem külső ellenség végzett velük, hanem a birodalom felbomlása belső trónviszályok miatt következett be: Kr. u. 225 körül két részre szakadt az akkori világ egyik legnagyobb állama. A nyugati részt a perzsák foglalták el. Talán ekkor gyújtották fel a most megtalált ősi várost. A kusán területet a szkíták régi alattvalói, a hun eredetű kidariták támasztották fel a 4. században és újra hatalmas területen egyesítették a térség íjfeszítő népeit.  

OB

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya